Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság a Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv (mely tagja az ÁFA körnek), továbbá törvényben meghatározott hatásköreiben a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv.

Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 1978-ban Aggteleki Tájvédelmi Körzet néven védetté nyilvánította az Aggteleki-karszt jelentős részét, beleértve a már korábban védett természeti területként nyilvántartott Baradla-, Béke-, Szabadság-, és Vass Imre-barlang felszíni területeit és a tornanádaskai kastélyparkot. E határozat ún. „szigorúan védett” területeket is kijelölt. 1979-ben az UNESCO a MAB (Ember és Bioszféra)-program keretében az Aggteleki Tájvédelmi Körzetet teljes területével bioszféra-rezervátummá nyilvánította és a fokozottan védett területek egy részét magterületként kijelölte. Ezzel egy időben az államhatártól északra található Szlovák-karszt Tájvédelmi Körzet területe is bioszféra-rezervátum rangot kapott. 1985. január 1-i hatállyal az OKTH Aggteleki Nemzeti Park néven nemzeti parkká nyilvánította az Aggteleki Tájvédelmi Körzetet, s egyben kijelölte az ún. fokozottan védett területeket.

Hazánk negyedik nemzeti parkja Észak-Magyarország festői karsztvidékén, mintegy 60 ezer hektár kiterjedésű Gömör-Tornai-karszt magyarországi oldalán, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, a Sajó- és a Bódva-völgy, illetve a magyar-szlovák államhatár által közrefogott középhegységei és részben dombsági tájon, az Aggteleki-karszt mintegy 20 ezer hektáros területén hivatott biztosítani a különleges természeti értékek védelmét. (A Gömör-Tornai-karszt szlovákiai oldalán a természetvédelmi feladatokat a Szlovák-karszt Nemzeti Park Igazgatóság látja el.)

A karszt a Nemzetközi Természetvédelmi Unió által 2-es kategóriába sorolt nemzeti park. Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995. december 6-án az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait – Magyarország első természeti világörökségeként – felvette a világörökség-listára.

Állami feladatként meghatározott alaptevékenységei:

Az Aggteleki Nemzeti Park legfontosabb természetvédelmi feladatai:

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság alaptevékenysége körében, az igazgatóság:

Közreműködők továbbá:

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság a nemzeti park természetvédelmi kezelési feladatain túl első fokú természetvédelmi hatósági feladatot lát el a Sajó és a Hernád folyók, valamint az országhatár által körülölelt területen. Ellátja továbbá a Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület, az Aggteleki-karszt és az Aggtelek-Rudabányai-hegység védett geológiai feltárásai, ill. A Szendrőládi-rétek Természetvédelmi Terület kezelési feladatait is. Az ANPI-hoz tartozik továbbá a Csereháti Tájvédelmi Körzet és a Hernád Tájvédelmi Körzet Edelényi Nőszirmos Természetvédelmi Terület természetvédelmi felügyelete is.

Az ANPI működési területe:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéből a Sajó, a Hernád és az országhatár által bezárt terület, továbbá: Abaújalpár, Abaújkér, Abaújszántó, Abaújvár, Alsóberecki, Alsódobsza, Alsóregmec, Arka, Baskó, Bekecs, Bodroghalom, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Bózsva, Cigánd, Dámóc, Erdőbénye, Erdőhorváti, Felsőberecki, Felsődobsza, Felsőregmec, Filkeháza, Fony, Füzér, Füzérkajata, Füzérkomlós, Füzérradvány, Gesztely, Golop, Gönc, Göncruszka, Györgytarló, Háromhuta, Hejce, Hercegkút, Hernádbűd, Hernádcéce, Hernádkércs, Hollóháza, Karcsa, Karos, Kéked, Kenézlő, Kishuta, Kisrozvágy, Komlóska, Korlát, Kovácsvágás, Lácacséke, Legyesbénye, Mád, Makkoshotyka, Megyaszó, Mezőzombor, Mikóháza, Mogyoróska, Monok, Nagyhuta, Nagykinizs, Nagyrozvágy, Nyíri, Olaszliszka, Pácin, Pálháza, Pányok, Pere, Pusztafalu, Rátka, Regéc, Révleányvár, Ricse, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Semjén, Sima, Sóstófalva, Szegi, Szegilong, Szentistvánbaksa, Szerencs, Tállya, Tarcal, Telkibánya, Tiszacsermely, Tiszakarád, Tiszaladány, Tokaj, Tolcsva, Újcsanálos, Vágáshuta, Vajdácska, Vámosújfalu, Vilmány, Vilyvitány, Viss, Vizsoly, Zalkod, Zemplénagárd és Zsujta.

Az Aggteleki Nemzeti Park két, egyaránt északkelet-délnyugati irányban elnyúló területet foglal magában, s e védett terület összesen 22 községhatárt érint. A fokozottan védett területek közel 5000 ha kiterjedésűek. A fokozottan védett területek Aggtelek, Bódvarákó, Bódvaszilas, Égerszög, Jósvafő, Komjáti, Martonyi, Szögliget, Teresznye, Tornanádaska, Tornaszentandrás községek határait érintik.

Az ANPI működési területe az ember által már az őskortól lakott, a középkortól használt táj volt. A területen található mai települések zöme 700-800 éves. Az itt élő népesség legeltetéses állattartással, a völgyek szántóinak művelésével, az erdők használatával és a vadászattal hasznosította a területet, melyet elsősorban a barlangok és a barlangokhoz tartozó felszíni terület védelme érdekében nyilvánítottak nemzeti parkká. Idővel megjelentek a felszínen a barlangokat veszélyeztető tényezők, mint például a vegyipari termékek fokozott használata a mezőgazdaságban (növényvédő szerek, műtrágyák használata), a fokozott erdőkitermelés, és a gépjárműforgalom, mely az évek során méginkább indokolttá tette a terület védelmének szükségességét.

Az Aggteleki Nemzeti Park működési területe több mint 20 ezer ha, ezenkívül közel 40 ezer ha védett terület (Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület) kezelését is végzi.

Természetvédelmi területek:

Az ANPI működési területe:

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe