MagtArt - Bukta Imre

Utoljára frissítve: 2012-02-02 09:22:43

 

BUKTA Imre

 

Bukta Imre sok éve dolgozik rendelkezésre álló anyagokkal. Most egy beltéri mű megalkotására vállalkozott, amely a természet metaforáját egy belső találkozóhelyre terjeszti ki. Itt egy fatuskó-alapokból kreált erdőt látunk, amelyet Bódvaszilas egykori uradalmi Magtárának padlózatán rendeztek el, akárcsak egy poszt-pop természet-kollázst. Egy fi zikai motívum egyszerű újrateremtése helyett Bukta szimultán vízábrázolások végtelenített videofelvételét vetíti a fatörzsek tetejére. Látjuk, ahogy a vízhullámok fodrozódnak a fák közepétől kifelé. A metafora talán az időről szól, hiszen a fa közepe a születésének pontja, a
külső kerülete viszont közelebb van a halálhoz. Halál és élet egyszerre van jelen Buktának ebben az installációjában (és másutt is), mint folyamatos erő és mindig jelenlévő valóság. Ez Bukta géniusza, olyan metaforákat mozgat narratívaként, amelyekkel mindannyian azonosulni tudunk, és fi noman átirányítja ezeket a kollektív tudatunkba. A Magtár legutolsó darabjánál ez az erdő intimitása és a víz tükröződése. Olyan pillanat lehet ez, amikor magunkba nézünk és nagyobb dolgokra gondolunk, de lehet szimplán észlelési effektus is, pont az aminek lennie kell. Mert bármi történjék is, a vízről egyetemes érzékelésünk van. A nosztalgia irónikus ponttá válik, és itt a természet az igazság erejévé válik - olyan forrássá, amelyből legbensőbb gondolatainkat eredeztetjük. Kép és tárgy.
A videóspirál és a fatönk. A kettő egyszerre létezik. Az idő betör a tudattalanunkba. A természet, mint az emberi történelem állandó háttere fátyol lesz, amelyet hordhatunk, vagy olyan referencia, amely túlmegy az idő azon pillanatain, azokon a rövid történelmeken, saját életünkön, a rövid gyertyákon, amelyek pislákolnak a sötétben.

 

További információ
buktaimre@yahoo.com